A várakozásoknak megfelelően 30 bázisponttal emelte irányadó kamatát mai ülésén a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, 15 órakor pedig megjelent a döntés indoklása is. Ebben nem is a kamatdöntés indoklása volt a legnagyobb meglepetés, hanem az a bejelentés, hogy a mai nappal a Monetáris Tanács az állampapír-vásárlási program fokozatos, a piaci stabilitás fenntartásának szempontjait figyelembe vevő kivezetésének megindítása mellett döntött. Ezzel párhuzamosan a monetáris tanács a mai ülésén a Növekedési Kötvényprogram keretösszegét 400 milliárd forinttal 1550 milliárd forintra emelte.

Itt a magyar "tapering"

A jegybank az állampapírvásárlási programja kapcsán az alábbi bejelentést tette:

A Monetáris Tanács az állampapír-vásárlási program fokozatos, a piaci stabilitás fenntartásának szempontjait figyelembe vevő kivezetésének megindítása mellett döntött. A továbbiakban a Monetáris Tanács már nem jelöl ki a program keretében vásárolt teljes állományra vonatkozó felülvizsgálati korlátot, ehelyett

A HETI VÁSÁRLÁSOK CÉLMENNYISÉGÉT HATÁROZZA MEG.

Első lépésben a 2021. augusztus 23-i héttől kezdődően heti 60 milliárd forintról 50 milliárd forintra mérséklődnek az MNB vásárlásai, amelytől a jegybank a kínálat és egyéb piaci kondíciók függvényében rugalmasan eltérhet. Ezt követően a Monetáris Tanács a negyedévek végén, először 2021 szeptemberében értékeli átfogóan az állampapír-vásárlási programot. Ennek keretében dönt a kivezetés következő lépéséről, és meghatározza a heti vásárlások következő negyedévre érvényes célmennyiségét.

A döntésről Virág Barnabás MNB-alelnök ezekben a percekben tart sajtótájékoztatót:

Miért most?

A jegybank döntése logikus abból a szempontból, hogy a monetáris szigorítás nemzetközi gyakorlatban is megszokott menetrendje, hogy a központi bankok először kivezetik azokat a nem-konvencionális eszközöket, amelyek a gazdaság általános kamatszintjét (az irányadó kamaton túlmutatóan, attól a piacot eltérítve) befolyásolják.

Adódik a párhuzam: a Fed esetében is élénken találgatja a piac, hogy mikor kezd el beszélni az állampapírpiaci vásárlások visszafogásáról (a "taperingről"). A jegybank közleménye ki is emeli: az amerikai döntéshozói nyilatkozatok alapján egyre gyakrabban felmerül a válságkezelő programok kivezetésének lehetősége, eközben pedig egyes fejlett országok jegybankjai már mérsékelték az eszközvásárlások ütemét.

A "kamateltérítő" nem konvencionális eszközök közül kiemelt jelentőségűek az eszközvásárlási és hitelnyújtási programok. Az MNB az utóbbi karakteres eszközét, az NHP Hajrát már kivezette a nyár elején, most a fő eszközvásárlási mechanizmusának fokozatos megszüntetéséről döntött.

Az időzítés kapcsán a meglepetést az okozhatta, hogy a nagy horderejű lépésekre általában negyedévente, az Inflációs jelentés megjelenésekor szokott sor kerülni, ezt figyelembe véve a szeptember egy logikusabb időpont lett volna a QE kivezetésének bejelentésére. Az MNB azonban (ahogy előzetes is jeleztük) megszólalási kényszerben volt, hiszen a 3000 milliárd forintos állampapír-vásárlási kerete nem tartott volna ki a következő ülésig. Ráadásul több állampapírsorozatnál nagyon nagy már az MNB tulajdonosi részaránya, hiszen a magyar QE relatív mérete az egyik legnagyobb volt a világon.

Mi következik ebből?

A lépéstől a hosszú lejáratú állampapírpiaci hozamok emelkedésére lehet számítani, ám mivel a kivezetés fokozatos, nem kell jelentős, sokkszerű emelkedésre számítani. (Az MNB a gyakorlatban már most is inkább csak 50-55 milliárd forintért vásárolt államkötvényeket hetente.) Némi hozamugrás azonban biztosan lesz, hiszen a piac későbbre várta a QE-program leállítását. Az emelkedő általános kamatszint a forintot erősítheti, ami jelenleg a jegybank elsődleges eszköze arra, hogy a jócskán a cél feletti inflációra hatni tudjon. Nem örülhet viszont a lépésnek a büdzsé, hiszen a magas hiány és államadósság mellett drágul a finanszírozás.

A lépés akár tovább növelheti az MNB és a Pénzügyminisztérium közötti amúgy is jelentős feszültséget. Az idei finanszírozásban amúgy is van egy jelentős kérdőjel az uniós források elakadása miatt:

A hazai monetáris politika egyik sajátossága, hogy a jegybank az irányadó kamat befolyásolásával inkább csak a rövid lejáratú hozamokra, és ezen keresztül a forint árfolyamára tudott hatást gyakorolni. Ezért az infláció elleni politikája meglehetősen bénítottan működhetett. A hosszabb lejáratokon a piacitól eltérített hozamokkal találkozhatunk: ilyen például a sok államilag támogatott lakossági hitel, a kkv-szektor kedvezményes finanszírozási programjai, a megtakarítási piacon domináns lakossági állampapírok hatóságilag meghatározott kamata - és az állami finanszírozást biztosító állampapírpiacon a jegybanki eszközvásárlási program (QE).

A JEGYBANK A QE (LASSÚ) KIVEZETÉSÉVEL VISSZAKAP EGY KEVESET A KAMATPOLITIKA ALACSONY SZABADSÁGÁBÓL.

(Az NHP Hajrá kivezetése is ezt a célt szolgálta volna, de a kormány azonnal pótolta egy másik programmal a kkv-hitelpiacon. Ez volt eddig a kormány és az MNB közötti szembenállás legfontosabb momentuma, még ha csendben történt is.)

További döntések

Az MNB még egy fontos döntést hozott: a Növekedési Kötvényprogram keretösszegét 400 milliárd forinttal 1550 milliárd forintra emelte. Ez a fentiekkel ellentétes irányú lépés, hiszen míg a kamatemelés és a tapering monetáris szigorítás, addig ez a kötvényprogram, ami főként nagyobb vállalatok forrásigényét biztosítja a piacinál jóval olcsóbb tőkeköltséggel, lazító természetű. Igaz, ennek jelentősége jóval kisebb.

A közlemény tartalmában az egy hónappal ezelőttihez képest érdekes változás, hogy kimaradt belőle, hogy "az idei évben a magyar gazdaság 6 százalék körül, 2022-ben 5,5, míg 2023-ban 3,5 százalékkal bővül". Csak annyi maradt dokumentumban, hogy a magyar gazdaság helyreállása európai összevetésben az egyik leggyorsabb lehet. Várhatóan a jegybanki előrejelzés szeptemberi frissítésekor ezek a számok feljebb kúsznak, látva a második negyedévben is folytatódó gyors ütemű kilábalást a válságból.

Az előremutató kommunikációban a tanács továbbra is szeptemberi döntés jelentőségét hangsúlyozza, illetve azt, hogy a szigorítást addig kell folytatni, amíg az inflációs kockázatok magasak:

"A Tanács a szeptemberi Inflációs jelentés ismeretében végrehajtja a kamatemelési ciklus által elért eredmények átfogó értékelését és azonosítja az inflációs kilátásokat övező kockázatokat. A Monetáris Tanács a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak."

Címlapkép: Getty Images

Forrás: Fokozatosan leáll az állampapírvásárlásokkal az MNB! - Portfolio.hu