Mégsem olyan jó üzlet az állampapír? Mégsem úgy váltják már vissza az állampapírt?!

Három évet sem kellett rá várni és bizony valóban megváltozott az a gyakorlat, ahogy a piaci szereplők idő előtt visszaváltják a korábban "szuperállampapírként" is elhíresült MÁP+-t.

Már a papír kibocsátásakor (2019-ben) felhívtam rá a figyelmet, hogy az a vélekedés, miszerint a fix kamatozású Magyar Állampapír Plusz tökéletesen likvid, mert bármikor költség nélkül visszaváltja azt a Magyar Állam, akár lejárat előtt is, téves. Sőt az a gondolat is hibádzik, hogy az idő előtti visszaváltást összegtől függetlenül bármikor kvázi 0,25 százalékos díjért meg lehet tenni. Alig pár hónappal később 2019 júliusában pedig arról írtam, hogy pillanatok alatt változott meg az inflációkövető lakossági állampapír (PMÁP) idő előtti kvázi "visszaváltási jutaléka" a korábbi sorozatoknál jellemző 1 százalékról 2 százalékra. (időközben egyébként vissza is változott újra 1 százalékra)

Mindebből erősen valószínűsíthető volt, hogy eljöhet az az idő, amikor ugyanez a folyamat a MÁP+-t is eléri. Idézve a 2019 júliusi cikkem vonatkozó részéből:

"A fentiek okán tehát meg kell ismételjem korábbi kijelentésem: Senki ne vegye azt készpénznek, hogy az idő előtti visszaváltási díjak mindig a mai szinten maradnak! És ez nemcsak az inflációhoz kapcsolt kamatozású papírokra igaz, hanem a mostani értékesítések sztárjára a "Szuperállampapírra" azaz a MÁP Plusz ma 0,25 százalékos "visszaváltási díjára" is érvényes kijelentés. A kamatfizetés utáni 5 napos díjmenetes visszaváltás megváltoztatásához ennél sokkal komolyabb beavatkozásra lenne szükség, de az időközi visszaváltás feltételei könnyen és bármikor megváltoztathatók"

Az elsődlegesen inflációs félelmek okozta kamatemelés, amit az orosz-ukrán háború okozta inflációs sokk még inkább felpörget(het), következtében jelentősen emelkedett a diszkontkincstárjegyek hozama. Ma az egyéves diszkontkincstárjegy hozama 6,1 százalék, ami egyértelműen magasabb, mint akár a legelső kibocsátású MÁP+ ma 5 százalékos kamatfizetése. Bár a MÁP+-ban van egy éves szinten egyszeri kötelezően névértéken történő visszaváltási opció, azaz úgy lehet tartani egy ma még két- vagy többéves kötvényt, hogy kamatfizetéskor névértéken biztosan kiszállhatok, ez egyre kevesebb okot szolgáltat a papír lejáratig történő megtartására. Jó eséllyel az elmúlt hetek régiós tőkekivonási pánikja, no meg a sokat eső eszközárak kiválthattak egy jelentősebb MÁP+ visszaváltási hullámot, amit egyébként mind a kincstár, mind a vezető forgalmazók megnyugtatóan jól álltak.

Hangsúlyozandó, hogy a kincstárnak láthatóan továbbra sincs finanszírozási problémája, még mostanában is inkább versenyeznek a bankok és befektetési szolgáltatók a frissen kibocsátott diszkontkincstárjegyekért, vagyis mind banki likviditás bőven elegendő van, mind könnyedén finanszírozható a magyar államadósság. Azonban azt tapasztaljuk, hogy már vannak olyan forgalmazók, akiknél ezekben a stresszesebb napokban jelentősen megváltozott a MÁP+-ok idő előtti visszaváltási jutaléka. A korábbi 99,75 százalékos idő előtti nettó visszaváltási ár helyett (0,25 százalékos kvázi visszaváltási jutalék), találkozhattunk 99,2, 99 százalékos, sőt bizonyos esetekben 98,5 százalékos idő előtti visszaváltási nettó árral. Ezutóbbi a korábban megszokott 0,25 százalékos díj helyett 1,5 százalékos idő előtti visszaváltási díjat jelent.

A Magyar Államkincstár továbbra is nettó 99.75 százalékos áron jegyez árat bármely éppen nem kamatot fizető MÁP+-ra, és az árjegyzés alatti táblázat kisbetűs szövege is változatlan. Idézem:

"A Magyar Államkincstár maximum 30.000.000 Ft névérték vételére vállal kötelezettséget, kivéve az egyes sorozatok kamatjuttatásainak napját követő 5 munkanapot, amely időszakban összeghatártól függetlenül, 100% nettó árfolyam mellett vállal vételi kötelezettséget az érintett sorozatra"

Vagyis a kincstár nem változtatott a saját visszavásárlási gyakorlatán, de ha valaki napi 30 millió forintnál több MÁP+-t szeretne visszaváltani vagy olyan forgalmazónál tartja a MÁP+-át aki viszont változtatott árjegyzési gyakorlatán, ne lepődjön meg, ha a lakosság tudatába égett 0,25 százalékos díjtól eltérő, adott esetben akár 1,5 százalékos idő előtti visszaváltási díjjal találja szembe magát.

Ennek fényében különösen izgalmas az, hogy a mostanában kibocsátásra került inflációkövető államkötvények, legyen az akár az "X" sorozat, vagyis az euróban kibocsátott és az eurózóna inflációja ("Harmonised index of consumer prices - inflation") felett prémiumot biztosító Prémium Euró Magyar Állampír, vagy az "I" sorozat, ami forintban került kibocsátásra és a KSH által számolt magyar infláció felett biztosít valamennyi prémiumot, kincstári árfolyamjegyzése milyen idő előtti visszaváltási díjakat és apróbetűs részeket tartalmaz.

Ma azt lehet kijelenteni, hogy az "I" és az "X" sorozatokat is 99 százalékos nettó áron, azaz 1 százalékos idő előtti díjért veszi vissza az ÁKK. Azonban van olyan forgalmazó, aki ettől akár jelentősen is eltér és akár 98 százalékos nettó áron jegyez például egyes "I" sorozatokra árat (2 százalékos díj).

Viszont érdemes itt is elolvasni az apróbetűs részt. A forintban kibocsátott "I" sorozatnál ez szerepel a visszaváltásra vonatkozóan az ÁKK honlapján:

"A táblázatban szereplő árfolyamok a Prémium Magyar Állampapírok esetében maximum 50.000.000 Ft névérték vételére jelentenek kötelezettséget. A kereslet-kínálat változásának függvényében a napközbeni árfolyamváltoztatás jogát a Magyar Államkincstár fenntartja."

Míg az euróban kibocsátott "X" sorozatnál a következő a releváns apróbetűs rész:

"A Magyar Államkincstár minimum 1 euró, de legfeljebb 100.000 euró névérték vételére vállal kötelezettséget. A kereslet-kínálat változásának függvényében a napközbeni árfolyamváltoztatás jogát a Magyar Államkincstár fenntartja."

Jó eséllyel sokan tartják akár okkal is vonzóbbnak a fenti "I" és "X" sorozatokat a három évvel ezelőtt még "sztárbefektetésként" aposztrofált "szuperállampapírnál", de mindenképpen fontos különbség az, hogy míg a MÁP+ évente egyszer (a kamatfizetését követő napokban) összegtől függetlenül, díjmentesen likvidálható, addig extrém körülmények között az is elképzelhető, hogy az "I" és "X" sorozatokból egyáltalán nem lehet majd kiszállni időközben, mert nem, vagy csak a mostani 1 százaléknál sokkal rosszabb feltételekkel jegyez majd rá árat az ÁKK (ráadásul nagy összegre akár nem is jegyez árat).

Legalábbis joga és lehetősége minden további nélkül megvan erre. Azt a félelmünket pedig épp az elmúlt napokban, hetekben láttuk beigazolódni, hogy a kincstáron kívüli forgalmazókat az ÁKK árjegyzése semennyire nem köti. Amennyiben úgy ítélik meg, nyugodtan alkalmazhatnak az ÁKK "visszaváltási díjainál" akár jóval borsosabb "jutalékot" is.

Forrás: Hold Blog 2022. 04. 11. Soós Péter (Bankár)